Aztán mikor kipróbáltam, hamar mélységes tisztelettel kezdtem adózni azoknak, akik -akár régen, akár ma- ezzel a horgolással készítenek aprólékos, csipke-csodákat. Valami hihetetlen aprólékos munka, pedig én nem is horgolócérnával veselkedtem neki.
A szalaghorgolás némileg szaporábbnak tűnt, így először ezzel készítettem keskeny hajpántokat, gyakorlásképpen, mint ez is:
Hamar kiderült, hogy könnyen megnyúlik, így más megoldás után néztem.
Arra gondoltam, esetleg lehetne ezzel a módszerrel vastagabb hajpántot is készíteni, olyat, ami fent bővül ki.
Ilyen lett: hajpánt próbálkozások
Tegnap megkeresett Gabi, hogy hogyan készül, lerajzoltam hát, mert írva bizony nem könnyű megérteni, annak ellenére, hogy nem nehéz!
Ha pedig lerajzoltam, akkor közkinccsé is teszem:
Csupa rövidpálcát horgolunk.
Az első 4 sor maga a szalaghorgolás keskenyebbik változata, bővülés nélkül. Nincs sormagasítás! Ettől lesz cakkos a széle.
A szaporítás már az én kreálmányom, az 5. és 7. sorban írtam szaporítást, itt van egy lsz magasítás (=első rp).
A hajpánt formájának kialakításához egy-egy szaporítás után tetszőleges számú sorban mehetünk szaporítás nélkül, attól függ, milyen vastag a fonal. Vastagabb fonalnál gyakrabban kell szaporítani, vékonyabbnál több sort mehetünk a következő szaporításig.
Ugyanezzel a módszerrel tetszőleges szélességre növelhetjük a hajpántot, minél több a rp a széleken, annál hegyesebb lesz a minta (V alakú).
Érdemes felírni, hanyadik sorokban szaporítottunk, hogy tükörképesen készítsük a másik felét!
A fogyasztásnál kúszószemmel megyünk egy pálcával arrébb, majd innen folytatjuk az alsó rajz szerint.
